Január nem az újrakezdés hónapja

– avagy mindenki érzi, mégis (majdnem) mindenki csinálja

Minden év januárjában ugyanaz a narratíva tér vissza: új év, új én. Radikális életmódváltás, fogadalmak, hirtelen lendület.

Egy-két hétretele lesznek az edzőtermek, az élelmiszerboltok polcain megjelennek az edzéshez szükséges kiegészítők, a vegán termékek, sokan pedig be is vásárolnak ezekből – mintha ezen múlna a változás. Természetesen egy lépés lehet egy szükséges edzőcipő beszerzése, de valljuk be magunknak nyugodtan, a szakadt ezeréves kínai szar cipő is pont megfelel arra, hogy évek után először elmenj sétálni egyet.
Vagy akár kocogni. Mondjuk, ha ez utóbbit választod, lehet, hogy azonnal megfázol, az ízületeid napokig fájni fognak, beáll a hátad és soha többé nem is nézel a futócipődre, hiszen tél van, hideg van, megfelelő bemelegítés, öltözet és fokozatosság nélkül jó nagy hülyeség nekiindulni. Mégis megtesszük. Én is voltam így.
A vegán helyettesítők pedig (itt a kész ételekre gondolok elsősorban, „fasírtok”, rántott dolgok na meg „sajtok”) leginkább rossz ízű zsírbombák, amitől jobban sem fogod érezni magam és még legalább finomat sem eszel.

És itt nem a futás a rossz és nem is a vegán étkezés. Hanem az, hogy belehajszoljuk magunkat megfelelő előkészület, tudás nélkül olyan „társadalmilag elvárt” szarságokba, mint a januári újrakezdés – már elnézést.

Na most akkor a lelkesítő kezdés után hadd áruljam el, én pontosan ugyan ezeket nyomtam évekig. Mert a csapból is ez folyik – költs pénzt mindenre. Edzésre, kajára, táplálékkiegészítőkre, felesleges kozmetikumokra, (edző)ruhákra stb.
És túlterhelt elmével, idegrendszerrel, túlélő üzemmódban gyors megoldásra vágyunk, egy kis boldogságra, pillanatnyi örömre, melyet sokszor maga a vásárlás ad meg, aztán a sok felhalmozott kacat, az elköltött pénz feszültséget okoz bennünk nap, mint nap úgyhogy veszünk gyorsan valamit hazafelé, vagy online, hogy jobban érezzük magunkat, vagy elmegyünk a mekibe enni, esetleg egy sütit veszünk, mert ,,megérdemlem a szar nap után”! És igen, így lesz ebből egy ÖNpusztító ördögi kör.

És, hogy valami jót is mondjak: van kiút, természetesen. A tudatosság. Észreveszem, megfigyelem, felfogom, megértem a körülöttem lévő világot, önmagamat és nem ösztönösen, impulzívan döntök, hanem tudatosan. Ebben szeretnék egy kicsit segíteni azzal, hogy megnézzük ezt a nagy januári újrakezdés dolgot és hogy ez miért nem tud működni.

Tudom, hogy már egyre többen érzik, hogy valami ezzel nem stimmel. Mert a test fáradt, a motiváció ingadozó, a lelkesedés gyorsan kifullad. Ez nem gyengeség kérdése – sokkal inkább biológiai és történeti összefüggések állnak a háttérben.

Ha csak a tippek érdekelnek, lapozz a cikk végére!

Az ember és a természet: évezredes együttélés

Az ember a természeti ciklusokhoz igazodva élt évezredeken keresztül. Vadászó-gyűjtögető közösségek, majd később földművelő társadalmak számára az év ritmusát a fény, a hőmérséklet, a növekedési időszakok és a pihenés váltakozása határozta meg.
A tél – különösen a január – nem a kezdet, hanem a nyugalom időszaka volt. Kevesebb volt a táplálék, hideg, rövidebb nappalok megkövetelték, hogy a szervezet lassabb üzemmódra váltson.
Az ipari forradalom előtt az emberi élet tempója generációkon át viszonylag stabil volt. Az igazi gyorsulás:

• a 18–19. századi iparosodással,
• majd a 20. század technológiai robbanásával,
• végül a digitális korszakban vált extrém mértékűvé.

Ehhez képest az, hogy januárban még lassabbak vagyunk, kevésbé motiváltak, és nem érzünk késztetést az „újjászületésre”, sokkal hosszabb ideig volt az emberi működés természetes része, mint az, hogy az év első napján új életet kezdünk.

Nézzük egy kicsit az embert..

Nem kell visszamennünk azért a Homo nem első képviselőihez, ugorhatunk egyből a Homo sapiens megjelenésére, melyet ma körülbelül 300 000 évvel ezelőttre teszi a tudomány. Na jó, még itt is kicsit távol vagyunk, az összetett gondolkodás, szimbolikus viselkedés, művészet, rituálék (Homo sapiens sapiens) kb. 50 000 évvel ezelőtt jelenhetett meg a tudomány mai hivatalos álláspontja szerint.

Na nem szeretnék azért itt elborult dolgokat írogatni, nem azt mondom, hogy az 50 000 évvel ezelőtti életét az embereknek össze lehet hasonlítani a maival, de egy pillanatra talán mégis belegondolhatunk ilyen nonsense elméletekbe, mint hogy az emberiség életében az elmúlt 100-200 év marha rövid idő (több ideig imádtuk a Napot és a Holdat = a TERMÉSZETET istenként, mint nem). Az idegrendszerünk, hormonális szabályozásunk vagyis a stressz- és energiamenedzsmentünk szépen lassan alkalmazkodik, hiszen ez a túlélés kulcsa, de a mai modern világ még nagyon rövid ideje létezik – ehhez még egyszerűen nem szoktunk hozzá.
Ezért is van az, hogy a legtöbb probléma forrása a stressz = az, hogy túlélő üzemmódban éljük az életünket. Mert stressz ugyan volt, de nem ilyen formában. A stresszről külön fogok írni egy másik bejegyzésben.

Még egy gondolat a múlthoz:

A ma használt Gergely-naptárat 1582-ben vezették be, XIII. Gergely pápa idején. Célja az volt, hogy pontosabban kövesse a Nap járását, és korrigálja a Julián-naptár eltéréseit. A Julianus-naptár a valós tavaszi napéjegyenlőséghez képest folyamatosan előre csúszott, a 16. századra a napéjegyenlőség már március 11-re esett a naptár szerint, holott csillagászatilag március 21-én volt. Ez a vallási ünnepek helyes időzítését veszélyeztette, és komoly aggodalmakat váltott ki az egyházi körökben. A probléma megoldása a Gergely-naptár bevezetése volt. A szoláris naptárak, mint ez is a Nap látszólagos mozgását követik és ahogy olvashattuk szépen rá lehetett illeszteni a kitalált vallási ünnepeket.

A korábbi kultúrák azonban gyakran:

• holdciklusokra (lunáris) épülő naptárakat használtak,
• egy évben 13 hónappal számoltak (olvastam olyan feltételezést is, ami szerint a magyar ősnaptár is 13 hónapból állhatott – de az ősmagyarság témája már tényleg nagyon sok lenne ide :D)
• egy hónap gyakran 28 napos volt, ami jobban követte a Hold ritmusát

A természetes ciklusok – különösen a női ciklus, az alvás-ébrenlét ritmusa, a szezonális hangulatváltozások – sokkal inkább ezekhez a rendszerekhez illeszkedtek, mint a mai, mesterségesen szabályozott időszámításhoz. Döntse el mindenki, mit gondol erről.

Még itt belemehetnék az egyik kedvenc kis témámba, a 13-as szám rejtélyeibe, abba, hogy a patriarchális társadalom, a kereszténység hogyan démonizálta ezt a számot, hogyan lett az árulás (utolsó vacsora), a boszorkányság (női tudás, mint veszély) jelképe, holott korábban az élet-halál természetes váltakozását, a ciklikusságot, a termékenységet jelentette (holdhónap, menstruációs ciklus). De nyugi most nem megyek bele, majd talán egy következő bejegyzésben. Ha érdekel a téma nyugodtan írjátok meg egyebként üzenetben (Instan, Facebookon vagy emailben).

Térjünk vissza a fő témához:  Miért érezzük idegennek a januári „újrakezdést”?

Biológiai szempontból januárban:

• alacsonyabb a fényexpozíció (D-vitamin hiány)
• csökken a szerotonin-szint (melankólia, boldogtalanság)
• magasabb lehet a melatonin termelés (hosszabb sötét időszakok, több alvás)
• a szervezet inkább tartalékol, nem épít

Ezért a január nem a robbanásszerű változások ideje, hanem a finom átállásé.

Mit tehetünk januárban – erőltetés nélkül? TIPPEK ITT!

A január tökéletes arra, hogy szelíd, de következetes szokásokat vezessünk be.
A legjobb ebben az időszakban a rutinok beépítése – de nem, nem úgy, hogy reggeltől-estig megtervezzük az új életünket és mindent azonnal meg akarunk változtatni. Egyszerre csak egyet.
Nekem ilyen egészséges rutin volt, amivel első körben megpróbálkoztam még anno, a reggeli kávé. Korábban mindig éhgyomorra ittam meg és bár tudtam, mennyire nem tesz jót, sőt éreztem is, mégis ez egy számomra fontos dolog volt. Vagyis azt hittem, hogy az. Aztán tudatosan elkezdtem reggeli után fogyasztani. Először szörnyű volt, üres volt a reggel úgy éreztem – persze utólag már ez hülyeségnek tűnik, de akkor ez volt a valóságom, amivel meg kellett küzdenem. Szóval tudom, hogy nem könnyű, ezért is elég egy dologgal elkezdeni.

Hoztam néhány tippet az egészséges táplálkozáshoz, amiket talán könnyebben be lehet építeni és nagyon hasznosak hosszútávon.

Kevesebb hús fogyasztása
A húsbevitel csökkentése tehermentesíti az emésztőrendszert, és előkészíti a szervezetet a tavaszi megújulásra. Kezdd azzal, hogy nem veszel felvágottat. Helyettesítheted zöldség krémekkel, készíts humuszt például, egyszerű, finom, laktató.

Kisebb adagok – több szünet
A túlzott mennyiségek helyett a mértékletesség segíti az anyagcsere egyensúlyát. Egyél egy kicsit kevesebbet minden étkezésre, mint amennyit eddig ettél. Az étkezések között teljesn el 3-4 óra, amikor nem eszel és csak vizet, vagy ízesítés nélküli teát iszol (a kávé szürcsölgetés egész nap, étkezések között, az egyik legrosszabb, amit a vércukorszinteddel tehetsz).

Hozzáadott cukor visszaszorítása
Stabilabb vércukorszint, kiegyensúlyozottabb energiaszint érhető el anélkül, hogy szélsőségekbe mennénk. Kezdd azzal, hogy nem veszel édes péksüteményt, kekszet, müzlit például.

Tápanyagban gazdag, kevésbé feldolgozott ételek
Nem kevesebbet enni – hanem okosabban. Ez valódi alapozás. Nézz utána mik azok a tápanyagok! A szervezetednek szüksége van fehérjére, zsírra és szénhidrátra is! Ha valaki mást állít, menekülj!

+ 1, ami nem kaja: SÉTA. Napi 30 perc szuper lenne, de kezdd úgy, hogy hetente háromszor 10 perc meglegyen – sőt, először csak így: egy megállót sétálj, parkolj messzebb, lépcsőzz lift helyett stb.

Januári új élet és kudarc helyett – tudatosság, felkészülés

Ha tehát januárban nem érzed magad „új embernek”, az nem hiba. Sőt! Lehet, hogy jobban működik a belső irányítód, mint hiszed, hiszen ez összhangban van a természet ritmusával és a tested valódi működésével.

Az igazi újjászületés mindig tavasszal kezdődik, február végén, március elején, amikor a természet is ébred. A január pedig arra való, hogy a bennünk lévő „tettmagocskákat” tápláljuk, hagyjuk pihenni, hogy aztán tavasszal ki tudjanak hajtani, mint a földben a magok.

Persze tervezgetni érdemes, sőt, kis lépésekkel el is lehet indulni, de semmiképp nem erőszakosan, mindent vagy semmit hozzáállással.

És hát tudod, ha úgy érzed elindulnál az egészségesebb irányába, van konkrét kérdésed, problémád, vagy szeretnél életmód- és táplálkozáselemzésen alapuló részletes, személyre szabott tanácsokat kapni női egészség, táplálkozás, életmód, hormonegyensúly stb témákban, nézd meg a szolgáltatásaimat, gyere ingyenes beszélgetésre! Várlak szeretettel!