mindennapi „mérgeink”

avagy hogyan „terheled túl” a tested nap mint nap (és mi ennek az ára)

Ha hormonális problémákkal küzdesz, valószínűleg már sok mindenre figyelsz: tudatosabban eszel, esetleg figyelsz a ciklusodra is, próbálsz jobban aludni, csökkenteni a stresszt.

De közben ott van egy kérdés, amit nagyon kevesen tesznek fel:

Mi van akkor, ha nem csak az számít, mit viszel be… hanem az is, ami körülvesz?

Mik azok az endokrin diszruptorok – és miért fontosak?

Az endokrin diszruptorok (EDC-k) olyan vegyi anyagok, amelyek képesek megzavarni a hormonrendszer működését.

Ezek nem úgy működnek, mint egy klasszikus méreg, nem azonnal okoznak problémát, hanem lassan, folyamatosan beleavatkoznak a tested jelátviteli rendszerébe.

A hormonjaid ugyanis nem „anyagok” csupán — hanem üzenetek.

És ezek az anyagok:

• utánozhatják a hormonokat
• blokkolhatják a működésüket
• vagy összezavarhatják a jelek útját

(Vandenberg LN et al., 2012)

Hol találkozol velük nap mint nap?

Szívesen írnám, hogy a laborokban, de sajnos onnan már nagyon rég kiszabadultak és mindenhol körülvesznek minket, még a legintimebb, legbiztonságosabbnak hitt pillanatokban is velünk vannak – de nem azért, hogy támogassanak.

Az otthonunkban, megtalálhatóak többek között:

• műanyag csomagolásokban
• kozmetikumokban
• tisztítószerekben
• illatosítókban

Például:

Biszfenol-A (BPA) – műanyag palackokban, konzervek bevonatában található, ösztrogénszerű hatású vegyület. (Rochester JR., 2013)

Ftalátok – parfümökben, kozmetikumokban, műanyag csomagolásban, amelyek befolyásolhatják a hormontermelést. (Howdeshell KL et al., 2008)

És itt jön a kevésbé ismert rész: a mikroműanyagok

A műanyag idővel, bizonyos hatásokra apró részecskékre bomlik.

Ezek a mikroműanyagok.

És a probléma itt válik igazán összetetté.

Miért különösen problémásak a mikroműanyagok?

Mert nem csak „ott vannak”.

Aktívan részt vesznek a folyamatokban.

1. Vegyi anyagokat engednek ki magukból

A műanyagok tele vannak adalékanyagokkal — köztük EDC-kkel. (Hahladakis JN et al.,2018)

Ahogy lebomlanak:

→ ezek az anyagok kioldódhatnak
→ és bekerülnek a szervezetedbe

2. Más toxinokat is „magukra szednek”

A mikroműanyagok felületükön képesek más szennyezőket megkötni, például peszticideket és nehézfémeket. (Rochman CM et al., 2013)

Így egyetlen apró részecske többféle káros anyagot is szállíthat.

3. Gyulladást okoznak a testedben

A mikroműanyagok önmagukban is kiválthatnak oxidatív stresszt és gyulladást. (Prata JC et al., 2020)

Ez azért kulcsfontosságú, mert:

a hormonrendszered rendkívül érzékeny a gyulladásra

4. Bejutnak a testedbe – és ott maradnak

A kutatások szerint mikroműanyagokat már emberi placentában is kimutattak. (Ragusa A et al., 2021)

Ez azt jelenti, hogy nem csak kívülről érintkezünk velük —
hanem belső környezetünk részévé válhatnak.

Mit okozhat mindez hosszú távon?

A tudomány jelenlegi állása szerint ezek az anyagok hozzájárulhatnak:

Meddőséghez

A környezeti vegyi anyagok szerepet játszhatnak a termékenység csökkenésében. (Swan SH., 2021)

Van egy pont, amiről nagyon keveset beszélünk
Amikor egy nő várandós, nem csak a saját teste van jelen ebben a folyamatban.
A fejlődő magzat már ekkor kapcsolatba kerül azzal a környezettel, ami az anya testében van.
És van egy még mélyebb szint.
Ha a magzat lány, akkor az ő petesejtjei már a magzati élet során kialakulnak.
Ez azt jelenti, hogy:
amit egy nő ebben az időszakban „beenged” a szervezetébe, az nem csak rá, hanem potenciálisan a következő generáció reproduktív egészségére is hatással lehet.

Hormonális betegségekhez

Mint például a PCOS, endometriózis. Az ösztrogénszerű hatású vegyületek felboríthatják a hormonális egyensúlyt. (Rochester JR., 2013). Emlő- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Elhízáshoz

Bizonyos EDC-k „obezogénként” működnek, vagyis elősegítik a zsírraktározást. (Grün F, Blumberg B., 2009)

Pajzsmirigy és idegrendszeri zavarokhoz

A hormonális jelátvitel zavara hatással lehet az energiaszintre és a mentális működésre. (Weiss JM et al.,2009)

Immunrendszeri problémákhoz

A krónikus gyulladás és immunválasz módosulása összefügghet ezekkel az anyagokkal. (Corsini E et al., 2014)

És ez csak néhány példa..

A legfontosabb, amit meg kell értened

Ez nem egy „egy anyag – egy betegség” történet.

Hanem:

sok kicsi hatás → hosszú időn keresztül → egyre nagyobb terhelés

És ez az, ami igazán számít.

Mit tudsz tenni?

Nem kell azonnal mindent megváltoztatni és idegbetegen mindent kidobni, főleg ha még azt sem tudod mit is kéne kiiktatni. Inkább az a cél, hogy a legnagyobb forrásokat csökkentsd.

Kezdésnek:

• ne melegíts ételt műanyagban
• csökkentsd az illatos kozmetikumokat
• válts üveg vagy fém tárolókra

Már ez is számít!

Lehetetlen mindent kiinktatni, de hatalmas változásokat lehet elérni már pár néhány hét alatt is:

• súlycsökkenés,

• ciklus rendeződik,

• javul az alvás,

• hangulatjavulás, több energia

• gyulladás csökken a szervezetben (endometriózis tünetek javulnak, reumás tünetek javulnak)

• sőt, meddőségi problémák esetén is javulás érhető el.

Tehát érdemes elkezdeni.

👉 Ha szeretnéd pontosan látni, hogy a saját otthonodban mi számít igazán, és mivel érdemes kezdened, ebben tudok segíteni! Személyesen, ha beengedsz az otthonodba, végignézzük a termékeket, segítek, hogy mivel kezdd (kezdjétek) a változást! Lehetőség van online konzultációra is természetesen.

RÉSZLETEK:

Felhasznált irodalom:

Vandenberg LN, Colborn T, Hayes TB, et al. Hormones and endocrine-disrupting chemicals: low-dose effects and nonmonotonic dose responses. Endocrine Reviews, 2012. doi: 10.1210/er.2011-1050

Rochester JR. Bisphenol A and human health: a review of the literature. Reproductive Toxicology, 2013. doi: 10.1016/j.reprotox.2013.01.003

Howdeshell KL, Furr J, Lambright CR, et al. Cumulative effects of di(2-ethylhexyl) phthalate and other antiandrogenic chemicals. Toxicological Sciences, 2008. doi: 10.1093/toxsci/kfm274

Hahladakis JN, Velis CA, Weber R, et al. An overview of chemical additives present in plastics: migration, release, fate and environmental impact. Journal of Hazardous Materials, 2018. doi: 10.1016/j.jhazmat.2017.10.014

Rochman CM, Hoh E, Hentschel BT, et al. Long-term field measurement of sorption of organic contaminants to five types of plastic pellets. Scientific Reports, 2013. doi: 10.1038/srep03263

Prata JC, da Costa JP, Lopes I, et al. Environmental exposure to microplastics: an overview on possible human health effects. Environmental Pollution, 2020. doi: 10.1016/j.envpol.2020.114291

Ragusa A, Svelato A, Santacroce C, et al. Plasticenta: first evidence of microplastics in human placenta. Environment International, 2021. doi: 10.1016/j.envint.2020.106274

Swan SH, Levine H, et al. Temporal trends in sperm count: a systematic review and meta-regression analysis. Human Reproduction Update, 2021. doi: 10.1093/humupd/dmab001

Grün F, Blumberg B. Endocrine disrupters as obesogens. Endocrinology, 2009. doi: 10.1210/en.2009-0365

Weiss JM, Andersson PL, Lamoree MH, et al. Competitive binding of perfluoroalkyl acids to transthyretin. Toxicological Sciences, 2009. doi: 10.1093/toxsci/kfp055

Corsini E, Sokooti M, Galli CL, et al. Immunomodulatory effects of environmental chemicals. Toxicology and Applied Pharmacology, 2014. doi: 10.1016/j.taap.2014.01.011